2014. április 26., szombat

Kisokos, avagy így tanulunk mi



Említettem régebben, összegzem ami nekünk a tanulásban segít…
A tankönyvünk jelenleg olyan, 3 D bemutatót is tudunk nézni a tankönyv oldalán. Lehetne több is, de ez is segítség.
Legjobban a történelmet és a természetismeretet kell szemléltetni képpel, videóval. Ha találunk ilyet a neten, kicsit megkönnyíti a dolgunkat.

Van több szótár a tantárgyakhoz:
Ne felejtsek! sorozat
diákszótárak
sulizsebkönyvek
sulilexikonok

Ami nekem igazán elnyerte a tetszésemet, az a Puskalexikon.



Én nyugodt szívvel ajánlom minden szülőnek.
A történelemhez pl. fejezetenként gyűjti össze a fontos dátumokat, személyeket, fogalmakat. Ezeket a fogalmakat kis kártyákra összeírjuk, úgy ahogy Antitól tanultuk.
Ahogy haladunk fejezetenként, úgy készülnek folyamatosan a kis kártyák.
Erre tökéletesen megfelel a kis jegyzettömb. Kis helyen elfér, bármikor elővehető. Ha van kis tesó, érdemes laminálni, így neki is segítséget nyújt majd a tanulásban.







2014. április 25., péntek

Húsvéti ajándék



A legrosszabb és a legklasszabb húsvéti ajándékot mi kaptuk.
Rossz, mert pár nappal az ünnep előtt megérkezett a tankerület vezetőtől az elutasító levél. Ez miatt megint borúlátóak lettünk.
A régi szurdósunkkal tartottuk/tartjuk a kapcsolatot, hiszen ha bármi gondunk, bajunk volt rá mindig számíthattunk és számíthatunk.
Ezúton is szeretném Erzsi, neked ez megköszönni. Ha te nem lennél, nem is tudom mi lenne velünk….

Megszületett az elhatározás, bemegyünk személyesen a tankerület vezetőhöz beszélgetésre.
Eleinte persze nehéz volt a dolgunk, hiszen ő nem tájékozódott megfelelően, őt sem tájékoztatták. Mivel már 12 éve benne vagyunk ebben a helyzetben hogy intézkednünk kell gyermekünk érdekében, ezért már elég szakszerű monológgal, kifejezésekkel meg tudtuk győzni a tanker. vezetőt.
Elmondtuk, miért akarjuk visszakapni a régi szurdósainkat, elmondtuk bizony más megyében is sikeresen túl vannak ezen. Hol tanulták beállítani a hallókészüléket, milyen képzéseken vesznek részt, hogy naprakészen legyenek informálva.
Már másnap telefonált a régi szurdósaink igazgatónőjének. Utána rögtön minket hívott, sikerült!

Én nem hibáztatok senkit, nem hibáztatom a „kapott” szurdóst. De azért sok mérgelődéstől megszabadultunk volna, ha nem 2. osztályos szinten foglalkozik a gyerekemmel, hiszen 6. osztályos.
Nem emelkedett volna a vérnyomásom, ha:
- nem j-ly szavakat gyakoroltak volna
- nem szótagokból kellett volna szavakat kiraknia
- látott volna hallássérült/implantos gyereket
- legfőképpen kérdezett volna… Akár tőlem is, senki nem ismeri nálam jobban a gyerekemet.

Amit ebből tanultunk:
A leveleket és telefonokat megkerülve, ha lehet személyesen intézünk mindent amit lehet.





2014. április 8., kedd

Egyveleg...



Elmaradtam „kicsit” az írással…
Miért nem írtam:
Vége az orvoshoz járkálásnak, megszabadítottak az epehólyagomtól. Még egy hónapig azért diétázni kell. Bár ez nem tartozik a blog témájához, de ezért tűntem el kis időre.
Tanker:
A tankerület vezetőnek elküldtük a levelet szurdós ügyben. Erre ő jellemzést kér a tanároktól a gyermekemről. Nem is értem. Azt gondolja, valótlant állítunk?  Szinte 100 % biztosak vagyunk benne, hogy a kérelmünket el fogja utasítani. A szurdós ellátásban nem számít neki a minőség, az a lényeg hogy legyen. Megoldotta, biztosítja, aztán mossa kezeit.
Nem is tudom, talán megkérem az új szurdóst ha jó passzban leszek, állítsa már be a gyerkőcnek az implantját, de legalább mondja meg, hogy kéne beállítani. No jó, ebben van egy kis gonoszság, de talán akkor ráeszmélnének, hogy mégsem megfelelő az ellátás, pedig erről nagyon meg vannak győződve.
Sinosz tagság:
Kaptunk levelet, nem fizettük még be a tagdíjat. Mivel még sosem használtuk  fel sehova  a kártyánkat, így tegnap vissza is küldtem.
Van MI MICSODA kártyánk, ezzel is be lehet menni kedvezménnyel az állatkertbe és pár múzeumba.

2014. március 1., szombat

Ne bánts mást



Nem jelentkeztem, el voltam foglalva…
Először a szurdós témán gondolkodtam.
Mivel sehogy nem jó, a lépést meg kell tennünk.
Az új segítségünk sosem dolgozott  szurdósként, így hallássérülttel sem foglalkozott. Tanácsot nem kér tőlem, mert hát én csak egy szülő vagyok. Hiába én ismerem legjobban a gyerekemet 13 éve.
Sőt úgy veszem észre, a gyerkőcöt nem szereti, neki jobb lenne ha nem kéne vele foglalkozni, el lenne egy sarokban. A gyerkőcnek sincs a szívében, ahányszor szóba kerül zavartan elkezd pislogni, és kitér a téma elől.
Így a levél elmegy szépen a tanker vezetőnek. A gondosan felépített irományban kérjük, had járhassunk a régi szurdósainkhoz, akik mint említettem, 11 évig becsülettel és szeretettel foglalkoztak a gyerekemmel.
Ezt meg kell lépnünk, mert a helyzet ami most van borzalmas…

A szociális fóbiára kapott szorongásoldó gyógyszer nem használt semmit, ezért le is álltunk róla. A pszichiáternőnk továbbirányított minket M-ba.
Voltunk, vadidegenek voltak a gyereknek, de mit mondott a gyerkőc?
 „Nahát, milyen kedvesek!”
Hát igen, így is lehet.
Szeretettel bánni a másikkal. Tudva milyen érzékeny a másik ember.
Nem kicsúfolva,kigúnyolva, ha bántják hazugnak nevezve.
Miért baj ha valaki nincs benn a rosszban, a hülyeségben? Azért ki kell valakit közösíteni?
Miért baj, ha valaki jól tanul? Ciki?
És ha egy hallássérült jobban tanul? Ha ő az osztályban harmadik volt aki elmondta A walesi bárdokat…? Hát ez meg egyenesen gáz?
Miért nem tanulhat egy „sérült” gyerek jól? Ki sajnálja, irigyli tőle a négyest? Hisz ő is tanul, megérdemli.
Vannak olyan embereknek nevezett lények, kik a „sérülteket” belöknék egy sarokba, vagy rosszabb esetben még jobban elkülönítenék őket.
És?
Nem az én gyerekem miatt van neked rossz jegyed, nem ő mondja neked hogy ne tanulj. Ez a te döntésed. De te nem tanulsz, helyette gúnyolsz és sértegetsz mást.
Mit mondott a szakember? Ha szeretettel, kedvesen bánnának egyes emberek a társaikkal (konkrétan itt az én gyerekemmel), lehet nem is volna baj, eltűnne ez a fránya félelem és szorongás.




" Ha nem tudod melyik kikötő felé igyekszel, a szelek sem segítenek "


2014. február 5., szerda

Hopp vagy kopp?

Mint említettem a Bizottságnál voltunk.
Kedden fel is adtuk az útiköltségpapírt, pénteken villámgyorsan érkezett is a válaszlevél. Ezt bizony felülvizsgálják, orvosilag indokolt-e.
Vajon mit gondolnak, jó kedvünkben utaztunk fel a nagyvárosba?
Kíváncsi leszek mi fog ebből kisülni, mire akarnák ráfogni, hogy ők bizony nem fizetnek.
Mert hogy nem akarnak fizetni, nem szívesen fizetnek az biztos. Vagy ha igen, arra 3 hetet kell várni.
Ki fogja ezt kideríteni, hogy az országban csak egy helyen van a hallásvizsgáló szakértői bizottság?
Három évenként nem véletlenül jártunk oda.
De nagyon kíváncsi vagyok ebből mit hoznak ki.
 
 

2014. január 30., csütörtök

Gondolatok Bizottság után



Elérkezett az idő, a Bizottsághoz kellett mennünk. Reggel 7-kor indultunk, fél 11-kor már meg is érkeztünk.
Egy fiatal hölgy foglalkozott velünk. Peabody tesztet (szókincs teszt) is csinált a gyerkőc. Persze, le vagyunk maradva, de ezt tudjuk, hiszen 2 éves koráig nem hallott semmit.
Elmondtuk mi mit szeretnénk.
Énekből már régóta fel van mentve a gyerkőc, de emellett megkapta tánc és drámából + németből is a felmentést.
A német felmentés nem egyszerű. A szülőnek kell írni egy kérvényt, a pedagógusnak egy javaslatot, és ezt még az igazgatónak el kell fogadnia.
Ezekből viszont: testnevelés, rajz, technika, nép és honismeret… fogalmam sincs hogy fog vizsgázni.
Mivel SNI magántanuló jár nekünk 10 óra tanári segítség. Mi 9-et kapunk, sőt kicsit megkurtítva ezt, inkább 8-at.
Nem tudom mi legyen a szurdóssal. Október óta olyan szurdós „segítségünk” van, aki 20-25 éve végzett, de soha nem foglalkozott hallássérülttel. Az iskolában hiába nyilatkoztunk írásban, hogy köszönjük nem kérjük, nekik kötelesek szurdóst biztosítani, aztán hogy milyen azzal nem foglalkoznak.
Az ezzel kapcsolatos terveimről csak annyit, nem adom fel a harcot, hogy újra az a szurdós fejlesztőnk legyen aki eddig volt.
Azt is leírják, az írásbeli feleletét szóban kiegészítheti. Továbbá szótárat használhat.
Azt hogy magántanulók lettünk nem bánom. Felesleges volt ott ülni úgy az iskolában, hogy hazatérve elölről kezdtük a napot. Azt már csak csendben említem meg: történelemből és természetismeretből én írtam eddig is az összes vázlatot. Az ember ilyenkor sírja vissza azt amikor az igazgató tartotta a környezetismeretet. Olyan frankó vázlatokat írtak, minden gyerek könnyedén megtanulta.
Bizottság elé eddig 3 évente jártunk, többet nem kell mennünk.